Újévi fogadalmak és ami mögötte van

A fogadalomtételnek több ezer éves hagyománya van. Gyökerét a Római Birodalomban kell keresni, habár már Babilóniában is találkozhattunk vele. Róma legmagasabb tisztviselői január elsején esküt tettek, hogy az új esztendőben is hűek lesznek a köztársasághoz, a császárhoz. Pont ezért az újévre már a rómaiak is úgy tekintettek, mint egyfajta lehetőségre, hogy maguk mögött hagyják a múltat, és tiszta lappal nézzenek az előttük álló évre.

A középkorban a lovagok a karácsonyi időszak végén tettek esküt, amelynek keretében megerősítették a lovagi erények iránti elkötelezettségüket.

Mára széles körben elterjedt az újévi fogadalomtevés szokása. Leggyakrabban az egészségesebb életmódra, valamint a pozitívabb gondolkodásra ösztönözzük magunkat vele.

A leggyakrabban ezeket fogadjuk meg:

• lefogyok
• leszokom a dohányzásról
• többet sportolok
• jobban fogok tanulni
• jobban spórolok, nem szóróm a pénzt
• több időt töltök a családtagjaimmal, barátaimmal
• egészségesebben élek
• valóra váltom a terveimet

Miért is jó ez? Ha megfogadunk valamit, célt állítunk magunk elé, ezáltal boldogabbnak érezzük magunkat. Különösen, ha a fogadalmat sikerül is betartanunk.

Az újévi fogadalmak nagy részét azonban nem tartjuk be. Vajon, miért nem?

Eleinte még minden rendben van. Betartjuk, amit megfogadtunk. Később azonban az idő múlásával egyre fogy a lendületünk, és egyre lazábban kezeljük, amit megfogadtunk. Végül pedig „majd jövőre” felkiáltással feladjuk. Sokan irreális dolgokat fogadnak meg, amit lehetetlen is lenne betartani.

Akkor tegyünk vagy ne tegyünk fogadalmat? Természetesen tegyünk! De jobb, ha ezek apró dolgok, amit valóban meg tudunk valósítani, mert ezáltal nő a sikerélményünk, az önbizalmunk, és jobban fogjuk érezni magunkat tőle. Tehát fogadalmakra fel!

Szerző: Udvardi Csilla