Saturday, July 30, 2016

filmajanlo-szenilla-nyomaban

A cikket azzal kezdeném, hogy egészen idáig nem értettem, a Finding Dory-ból hogyan is lett Szenilla – ezt bosszankodva a magyar fordítók hibájaként könyveltem el, és mindaddig le sem esett, hogy miért is Szenilla a Szenilla, amíg meg nem néztem a filmet, és neki nem álltam legépelni a cikk címét, hogy aztán  egy nagy ÁHÁ! – élménnyel legyek gazdagabb – ami után ezúton is emelem kalapom a fordítóknak!

Lássuk miről is szól a Szenilla nyomában, ami egyébként a Némó nyomában c. nagysikerű animációs film folytatása: Szenilla egy rövidtávú memóriazavarban szenvedő halacska (bingó, Szenilla. Zseniális elnevezés, nem?), aki kiskorában elkeveredik a szüleitől amikor az áramlatot figyeli, hogy aztán egészen boldogan élje az életét felnőttkorában, elfelejtve az akkor történteket, míg hirtelen elhatározásból fel nem kerekedik, hogy megkeresse őket.  Ehhez a kalandos úthoz csatlakozik a már jól ismert Pizsi és Némó, majd később Hank a polip, és megannyi más tengeri élőlény: látszik, hogy a készítők igyekeztek a jól ismert karakterek mellett újakat is felvonultatni, valamint megpróbálni megismertetni a kicsiket a tenger élővilágával. Az utat Szenilla hol homályos, hol visszatérő emlékei teszik könnyebbé, vagy épp nehezebbé, de izgalmakban semmiképpen sem lesz hiány.

A szinkron jól sikerült, mindenféle erőltetett halas poénok nélkül (ami van, az is megmosolyogtató, mint idegesítő – bár az „Ússzunk bele” kifejezést először nem értettem, de csak leesett, hogy a húzzunk bele tengeri szinonímája, és még a „Hála a víznek!” sem annyira fárasztó.) A karakterek a megszokottan bugyuták a maguk módján, de mégis szerethetőek, Hank a polip pl. üde színfoltként tűnik fel a megszokott ismerősök mellett a palettán.

A film pedig egyértelműen tartogat üzenetet mind felnőtt, mind gyerek számára: a kis halacskáról mindenki tudja, hogy memóriazavara van, ám senki sem hibáztatja ezért, mindenki elfogadja olyannak amilyen, és úgy igyekszik segíteni és türelmesnek lenni vele, ahogy csak tud – ezen keresztül a film egy jó beszélgetés alapanyagot adhat otthonra a gyerkőccel arról, hogy hogyan illik kezelni azt, ha valaki más mint a többiek, és előkerülhet a kiközösítés témája is, mint minden óvodai/iskolai közösség rákfenéje. A mese másik üzenete pedig valószínűleg az lehetne, hogy érdemes kitartani a terveink mellett, tűnjenek azok bármilyen őrült ötletnek is, hiszen összefogással és némi támogatással könnyen elérhetővé válnak, amihez szükséges egy adag nyitottság is.  A teremben eluralkodó jó hangulatból ítélve felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt bejött a Pixar folytatása, ami nem rest azért megszórni tanulsággal az egyszeri nézőt arról, hogy mennyire fontos érték is a család és a barátok az életünkben.

 

Szerző: Medgyesi Tímea

 

Források:

http://www.thescreen.hu

http://www.bluegeek.blog.hu

 


Megtekintések száma: 11072


Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet